Alma chipsek
Apple
Crisps
Jonatán
Apple Crisps Jonathan
A Forpro Apple Crisps Jonathannak köszönhetően az egészséges életmód híveként sem kell lemondanod a nassolásról! Ismerd meg a burgonyaszirom új, zsírmentes alternatíváját!

 

Fókuszban a szárítás!

A Forpro Apple Crisps Jonathan szeleteket természetes szárítási eljárással készítjük. Ennek során az almaszeleteket órákon át meleg levegőnek tesszük ki, amíg azok ropogóssá nem válnak. Az elkészült szeleteket végül gyorsan csomagoljuk, hogy hozzád kerülve is frissek és tápanyagokban gazdagok legyenek!

 

Ennek mi a hatása?

Az eljárásnak köszönhetően az almaszeletek tartalmazzák a friss gyümölcsökben található vitaminokat és ásványi anyagokat. Ezen kívül semmilyen cukrot, hozzáadott színezéket, aromát vagy tartósítószert nem tartalmaznak.

 

Kik fogyaszthatják, kiknek ajánlott?

Minden típusú diétába beilleszthető. Felhasználható müzlibe, gabonapehelybe vagy akár kásába is, de kellemes harmonikus ízének köszönhetően önmagában is fogyasztható.



Összetevők: jonatánalma, antioxidáns (citromsav)

 

Tipp: Ha a termék megpuhulna, tedd egy órára a ményhűtőbe, hogy ismét ropogós legyen!

 

Tömeg: 20 g

 

Minőségét megőrzi: a csomagoláson, fehér mezőben feltüntetve (nap.hónap.év).

Ízlett? Írd meg nekünk véleményed!

Értékelés
Köszönjük a visszajelzést!

Tudástár

Aerob

Az aerob kifejezés görög eredetű, az aero (levegő) és a bios (élet) szavakból áll, jelentése „oxigén felhasználásával”. Az aerob edzés azt jelenti, hogy a testmozgáshoz szükséges energia előállítása, illetve az anyagcsere folyamata nagy mennyiségű oxigén felhasználásával történik. Olyan mozgásra utal, amely növeli szervezetünk oxigénfelhasználásának hatékonyságát, ezáltal erősíti szívünket és tüdőnket.

Aerob folyamat

Ez játszódik le minden olyan mozgás során, amely viszonylag csekély vagy közepes erőkifejtést igényel. Ilyenkor nem lihegünk, illetve nem fulladunk ki. Aerob edzés közben a testmozgáshoz szükséges energia előállítása nagy mennyiségű oxigén felhasználásával történik. A test a rendelkezésére álló szénhidrátokat és zsírokat oxigénégetéssel állítja elő, így biztosítva az izmoknak kellő energiát.

Anaerob

Anaerob mozgásról olyankor beszélünk, amikor az izommunkához szükséges energia előállításához, azaz a tápanyagok égetéséhez szervezetünknek nem áll elegendő oxigén a rendelkezésére. Magas intenzitása miatt az anaerob tartományban történő mozgást csak rövidebb ideig tudjuk fenntartani, amit pihenési szakasznak célszerű követnie.

Anaerob folyamat

Ez játszódik le minden olyan mozgás közben, amely intenzív erőkifejtést igényel. Ilyenkor koncentrálnunk kell a légzésünkre, gyakran zihálunk vagy kifulladunk. Anaerob folyamatok során a szervezet gyorsan használja fel a szénhidrátok, és tejsav is termelődik. Oxigén hiányában testünk kizárólag szénhidrátokat képes felhasználni az energiatermeléshez.

Aminosavak

Olyan szerves molekulák, amelyek összekapcsolódva fehérjéket alkotnak, amelyek a víz mellett szervezetünk legnagyobb részét teszik ki. A fehérjéket 22-féle aminosav láncolata alkotja, ezek az úgynevezett proteinogén, vagyis fehérjeépítő aminosavak. Ezek mellett több mint 100 természetes aminosavat különböztetünk meg, amelyeket három csoportba sorolunk (esszenciális, félig esszenciális, nem esszenciális). Szervezetünknek mindegyik aminosavtípusra szüksége van, fontossági sorrendet közöttük nem lehet felállítani. Ha szervezetünk nem rendelkezik megfelelő mennyiségű aminosavval – mert helytelenül táplálkozunk vagy nem fogyasztunk elég fehérjét –, fáradtság, allergia, korai öregedés vagy emésztési problémák is jelentkezhetnek.

Antioxidáns

Az antioxidáns egy görög eredetű szó, jelentése oxidációgátló. Olyan anyagok, amelyek lassítják az oxidációt, ezzel segítenek a romlási folyamatok megállításában. Szervezetünk a táplálék és a táplálék-kiegészítők bevitelével jut hozzá a szükséges antioxidáns-mennyiséghez. Az antioxidánsok nagy mennyiségben fordulnak elő zöldségekben, gyümölcsökben, gyógynövényekben, valamint a legtöbb vitaminban.

Anyagcsere

Az anyagcsere az a folyamat, melynek során testünk kalóriát, tápanyagot használ fel. Szervezetünk működésének fenntartásához, a belső hőmérséklet biztosításához, az elhalt sejtek pótlásához, a növekedéshez és a káros anyagok eltávolításához kellő mennyiségű energiára van szükségünk. Habár ennek az energiának a mennyisége egyénenként változó, a legtöbb ember naponta 1800‒2800 kalóriát éget el. Az anyagcsere sebessége attól függ, hogy szénhidrátégető vagy zsírégető üzemmódban működik-e szerveztünk.

Szénhidrátégető üzemmód

Szervezetünk ebben az állapotban zsír helyett szénhidrátot használ elsődleges energiaforrásként, a felesleges szénhidrátot zsírrá alakítja és eltárolja. Ilyenkor alacsony az energiaszintünk, evés után fáradtságot érezhetünk, de olyan érzés is jelentkezhet, hogy ennünk kellene még valamit. Alvásunk nem annyira pihentető, nehezen tudunk felkelni.

Zsírégető üzemmód

Szervezetünk ebben az állapotban testzsírt használ elsődleges energiaforrásként. Ilyenkor energiaszintünk magas, nem vágyakozunk ételek után. Nem vagyunk fáradtak és levertek, a kevesebb alvás is pihentetőbb, könnyen tudunk felkelni. Gyorsabb az anyagcserénk, felhasználjuk szervezetünk zsírtartalékait, azaz le tudunk fogyni.

Anyagcsere-gyorsítás

Az inzulin és a glukagon olyan hormonok, amelyek az anyagcsere ellentétes erőit képviselik, tehát amikor az egyik szintje emelkedik, a másiké süllyed, aminek következtében szervezetünkben vagy zsírtárolás, vagy zsírégetés dominál. Amennyiben szénhidrátégető üzemódról át szeretnénk állni zsírégető üzemmódra, emelnünk kell a glukagon- és csökkenteni az inzulinszintünket. Mivel az inzulin egy zsírtároló és ratárlezáró hormon, kövérré tesz és úgy is tart. A stabil lefogyáshoz szoros kontroll alatt kell tartanunk szintjét.

BMI (Body Mass index)

A testtömegindex (BMI) a fizikai kondíció mérésére használt nemzetközi arányszám. Saját testtömegindexünket úgy számíthatjuk ki, ha testsúlyunkat elosztjuk méterben mért testmagasságunk négyzetével. A BMI-képlet hiányosságaira már megalkotója, a belga Adolphe Quetelet is felhívta a figyelmet az 1840-es években. A 2010-es évektől tudományos kutatók ismét kritizálják használatát. Az Oxfordi Egyetem matematikusai szerint a testtömegindex (TTI) a magasabb embereket szisztematikusan kövérebbnek, az alacsonyabbakat viszont soványabbnak mutatja. Magyarázatuk szerint az ember háromdimenziós, a nagyobb testre egyenletesen rakódik rá súly, ami köbösen nő, a hagyományos index képlete viszont nem így számol. A testtömegindex emellett nem veszi figyelembe a testtömeget alkotó összetevők minőségét és a testalkatot sem, pedig a zsírnak, az izomnak és a csontnak különböző a sűrűsége, ekképp a fajsúlya is. Tehát a TTI megtévesztő túlsúlyosságot jelez például a testépítőknél, illetve minden izmosabb alkatú embereknél. Az Oxfordi Egyetem matematikusai szerint a testtömegindexünk kiszámítására javasolt új formula: BMI = 1,3 x testtömeg (kilogramm) / magasság (méter)2,5.

BMD (Bone mineral density)

A csontsűrűség, azaz az egy négyzetcentiméterre jutó ásványianyag-mennyiség a csontokban. Minél magasabb az érték, annál ellenállóbb a csont a mechanikai behatásokkal szemben. Edzéssel bizonyítottan javítani tudjuk a BMD-t, és a csontot ellenállóbbá tehetjük. A csontritkulás megelőzésére kiváló módszer a kalciumban gazdag élelmiszerek vagy kalcium-kiegészítő tabletták fogyasztása, a heti három-négy 30-40 percen át tartó séta, futás vagy súlyemelés.

BMR (Basal metabolic rate)

Az alapanyagcsere (BMR) egy olyan adat, amely kifejezi, hogy mennyi kalóriát szükséges a szervezetnek nyugalmi állapotban elégetnie annak érdekében, hogy fenntartsa az alapvető életfunkciókat. Ilyen állapotban a test az energiát csak a létfontosságú szervek működésére fordítja, melyek közé a következők tartoznak: szív, agy, tüdő, vese, idegrendszer, belek, máj, nemi szervek, izmok és a bőr. Általánosságban a BMR-t testsúlycsökkentés céljából határozzák meg. Az ideális testsúly megőrzése érdekében fontos, hogy egyensúlyban legyen az energiabevitel és -felhasználás.

Cardio

A szó jelentése: a szívvel kapcsolatos. Testmozgással kapcsolatban jelzőként használjuk, példűul cardio-edzés vagy cardio-gépek, és ilyenkor a szív teljesítményét növelő mozgásokra utal. A cardio-mozgásokat két kategóriába sorolhatjuk: a hosszan tartó, gyenge vagy közepes intenzitású, egyenletes pulzusszámú aerob mozgásra, illetve a rövidebb ideig tartó, nagy intenzitású, ciklikusan változó mozgásra. A hosszan tartó egyenletes mozgás növeli a kitartást, de csak egy bizonyos sebességre készíti fel szívünket, és jobban terheli, illetve koptatja ízületeinket. A ciklikusan változó mozgás során a nagy intenzitású erőkifejtést pihenő szakaszok követik, ami növeli az antioxidáns-termelésünket, serkenti anyagcserénket és a zsírégetést, kevesebb időráfordítással több fogyást eredményez, formálja és építi izomzatunkat, és felkészíti szívünket a változó hatások hatékony kezelésére.

Celluit

A celluit vagy narancsbőr a két nem kötőszövetének eltérő jellégéből adódóan szinte kizárólag a nőknél előforduló, a bőr göröngyös, narancshéjra emlékeztető elváltozása. Nem természetes jelenség, sokkal inkább mögöttes problémára vagy helytelen életmódra utal. Kialakulásának elsődleges oka a helytelen táplálkozás, hiszen amikor kalóriafogyasztásunk meghaladja energiaigényünket, szervezetünk a fölösleget kénytelen zsír formájában elraktározni. Minél több nem természetes anyag (tartósítószerek, finomított vagy hormonkezelt élelmiszerek) kerül szervezetünkbe, nagyobb az elhízás és így a narancsbőr kialakulásnak kockázata.

Cukor

A cukor a szénhidrátok legegyszerűbb formája. Ezek általában édes anyagok (kristálycukor, gyümölcscukor, tejcukor). A természetes szénhidrát az egyik fő táplálékunk, ezzel szemben a finomított cukor számos betegség forrása. Leginkább azért tekinthető ártalmasnak, mert a természetben előforduló növények cukortartalma lényegesen alacsonyabb, mint a bolti fehércukoré. A cukorrépa cukortartalma tizennyolc százalék, míg a finomított cukoré kilencvenöt. Szervezetünk nincs felkészülve ilyen töménységű cukor befogadására, ezért nem is képes maradéktalanul megemészteni, és a fölös cukor megerjed. (Erjedés: oldott állapotban lévő nitrogénmentes szerves anyagok, többnyire szénhidrátok felbomlása élesztőgombák, hasadógombák hatására.) Sir Ch. Best, az inzulin egyik felfedezője hívta fel a figyelmet arra, a cukor ugyanúgy hat a szervezetre, mint az alkohol.

Enzim

Az enzimek különböző fehérjék, amelyek elindítanak és felgyorsítanak bizonyos biokémiai folyamatokat. Az enzimek nemcsak a zsírok, fehérjék és szénhidrátok lebontásában (emésztés) vesznek részt, hanem építő folyamatokban, valamint az immunrendszer működésében is. A szervezetet támadó kórokozókkal szembeni védekezésben a nemcsak a bőrfelszín savköpenye, hanem az enzimek is részt vesznek, amikor semlegesítik a kívülről érkező toxinokat. Ezek a védő enzimek a testnyílásoknál is megtalálhatók (például a lizozim a nyálban, könnyben, légutakban). Másrészt a szervezetbe mégis bejutott kórokozók elpusztításában is aktív szerepük van azok burkának feloldása révén. A gyógyszeriparban enzimeket használnak egyes antibiotikumok előállítására.

Erősítő edzés

Az aerob edzés mellett a másik típus az erősítő edzés. Az erősítő edzés lényege, hogy növeli az izomtömeget, ezzel átalakítja a test felépítését és a szervezet anyagcseréjét. Több célja is lehet az erősítő edzésnek: a kondíció javítása, testtömegnövelés, alakformálás, látványos izomzat kialakítása vagy egy megfelelően kialakított edzésterv követése. Hátránya, hogy nagy energiabefektetést igényel, ezért kitartás, elkötelezettség és erős motiváció szükséges hozzá. Következetesen kell összeállítani az edzéstervet, hiszen az izmok nagyon sérülékenyek, emellett könnyen túl lehet őket dolgoztatni. Az erősítő edzésforma legnagyobb előnye, hogy a megnövekedett izomtömeg nyugalmi állapotban is nagyobb mennyiségű energiát éget el, így az egész anyagcsere felgyorsul.

Explozív gyakorlat

Ezek végzése közben nulláról vagy nullához közeli állapotból hirtelen kell eljutni a maximálishoz közeli erőkifejtés állapotába. Ilyen például a helyből magasugrás vagy a súlyemelő gyakorlat. Az erőkifejtés annál nagyobb, minél nagyobb tömeget gyorsítunk minél nagyobb sebességre, tehát minél dinamikusabban mozgatunk egy súlyt. A nagy sebességgel végrehajtott gyakorlatok jók, hatékonyak, és nagyon sokat tud belőle profitálni az, akinek a súlyzós edzés csak kiegészítő sportág.

Fehérje (protein)

A fehérjék az aminosavak különböző kombinációi. A fehérje nem energiaforrás, hanem a sejtek, izmok, bőr, belső szervek legfontosabb építőeleme. A fehérje nemcsak az izomzat építéséhez elengedhetetlen, de fontos szerepet játszik a hormonok képzésében és azok szinten tartásában, az enzimek előállításában, az immunrendszer megfelelő működésében, lényegében minden emberi szövet növekedéséhez és megfelelő működéséhez hozzájárul, szükséges a hemoglobin képzéshez is, amely az oxigént szállítja a munkát végző izmoknak. Sportolók számára alapvető fontosságú, hogy megfelelően pótolják a fehérjéket, hisz nélkülük az izmok nem képesek fejlődni, és le is épülnek.

GI (glikémiás index)

A szénhidrátok vércukorszintre gyakorolt hatását kifejező viszonyszám. A glikémiás index egy 0 és 100 közötti skála, ahol a szőlőcukor értéke a 100, és ehhez viszonyítják az összes többi élelmiszer egységnyi mennyiségének vércukorra gyakorolt hatását, hogy étkezés után milyen gyorsan szívódik fel a szénhidrát, s így milyen magasra emelkedik a vércukorszint. 100-as GI esetében az étel elfogyasztása után például nagyon gyorsan és nagyon magasra szökik a vércukorszint. Alacsony GI-érték: 0‒55, közepes GI-érték: 56‒69, magas GI-érték: 70‒100. A glikémiás indexet eredetileg a cukorbetegeknek dolgozták ki, hiszen nekik létfontosságú az inzulinaktivitás pontos irányítása. Az utóbbi években már a diétánál is elkezdték figyelembe venni.

Glukagon

A glukagon egy anyagcsere-szabályozó hormon, funkciója ellentétes az inzulinéval. Ez a hormon bontja a testzsírt, és ebből állítja elő a szervezetünk számára szükséges energiát. Amikor az inzulin szintje emelkedik, a glukagoné csökken. Ezt a helyzetet kell megfordítanunk ahhoz, hogy a zsírtároló üzemmódból a zsírégetőbe lépjünk, azaz az inzulinszintünket kellően alacsonyan kellene tartanunk. Amikor a vércukor egy bizonyos határérték alá esik, a hasnyálmirigy glukagont bocsát ki, ami a májba küldött üzenettel aktivizálja annak működését, hogy megemelje a vércukorszintünket, és a májunk elkezdje a zsírsavainkat felhasználni ahhoz, hogy cukrot állítson elő. Ennek a hormonnak a termelése viszont akkor tud beindulni, ha nem bocsát ki inzulint a hasnyálmirigy. Ezért fontos, hogy ha fogyni akarunk, tartsuk alacsonyan az inzulinszintünket.

Glutén

A glutén egy fehérjekomplex, ami a búzában, rozsban és árpában található meg. Sokak számára nehézséget okoz a glutén emésztése, a glutén-érzékenység legjellemzőbb tünetei a felfúvódás, az emésztési problémák, a fejfájás, a fáradtság és a fogyási nehézségek. Mivel már a legenyhébb glutén-érzékenység is komoly befolyást gyakorolhat az anyagcserére és az emésztésre, így akik a fenti tünetekből azt gyanítják, hogy akár csak minimálisan is, de glutén-érzékenyek lehetnek, egy gluténmetes diéta követésével igazolhatják gyanújukat, egyben felgyorsíthatják anyagcseréjüket és beindíthatják fogyásukat.

High-protein-diéta

Fehérjékben gazdag összetételű diéta. A proteindiéta olyan étrendet takar, melyben a fehérjebevitelt megnövelve kisebb-nagyobb mértékben csökkentjük a szénhidrát- és zsírbevitelünket. Azt, hogy pontosan mennyivel emeljük fehérjebevitelünket, illetve mérsékeljük a többi tápanyag fogyasztását, mindig adottságaink, egyéni céljaink határozzák meg. Ennek megállapítására már több kalkulátor is fellelhető az interneten, de számos esetben érdemes szakember segítségét kérni, aki személyre szabott tanácsokkal lát el. Általánosságban elmondható, hogy a rendszeresen sportolók fehérjeigénye magasabb a nem sportoló embertársaikéhoz képest, hiszen edzés közben megnő a fehérjebontás mértéke, ezért az izomzat megtartásához több proteinre van szükség, másrészt a regeneráció rendkívül fehérjeigényes folyamat, amit támogatni kell. A fehérjediéta során az alacsonyabb szénhidrátbevitel miatt a szervezetünknek más üzemanyag-forráshoz – elsősorban a zsírraktárakhoz – kell nyúlnia, hogy energiát nyerjen optimális működéséhez, tehát beindul a zsírégetés. Hogy ne az izmaink kezdjenek el lebomlani, emelni kell a fehérjebevitelünket.

Hormon

A hormonok különböző mirigyek által termelt anyagok, melyek pontosan meghatározott biológiai funkciókat látnak el. Hormonok szabályoznak mindent, ami kívül és belül történik szervezetünkben. A hormonrendszer összefüggő egységet alkot, egy hormon szintjének bármilyen változása az összes többire hatással van.

Inzulin

Az inzulin a hasnyálmirigy által termelt polipeptid-hormon, amely szerepet játszik a szénhidrátok, fehérjék és zsírok szintjének szabályozásában. A normálisan működő hasnyálmirigy napi 40-50 egységnyi inzulint állít elő, melynek fele a májban bomlik le, 25 százaléka pedig a vesékben. Az inzulinnakaz anyagcserében is fontos szerepe van. Emésztőnedveket termel, így segít az emésztésben is, szervezetünk teljes anyagcseréjének legfőbb motorja, az anyagcsere szempontjából a legfontosabb hormonunk. Az egyetlen hormon, amely a zsírtartalékok felépítését végzi a zsírszövetben, és támogatja, hogy a zsír a raktárakban maradjon.

Izomláz

Az izomláz kemény fizikai munka után jelentkező izomgyulladás, amely a legtöbb esetben két-három napig tart. Az izmok kötegekből, azon belül pedig rostokból állnak – ezek húzódnak össze és ernyednek el a munka során. Edzés közben ezek a rostok folyamatosan sérülnek, roncsolódnak, majd a pihenés során újra összeforrnak – ekkor már erősebben. Az izomláznak három oka lehet. 1. Anaerob folyamatok mennek végbe az izomban, így tejsav keletkezik. 2. Nagyon erős aerob folyamatok során az izom kap elég oxigént, a munka intenzitása mégis szabadgyökök képződéséhez vezet. 3. A fent említett izomrostok kritikus pontot túlhaladó sérülése. Valójában az izomláz nem jelent rosszat, csak annyit, hogy az izomzatunk terhelés alatt állt, most pedig regenerálódik.

Jojó-effektus

A jojó-effektust alapvetően az alapanyagcsere csökkenése váltja ki. A szervezet 24 órás energiaforgalma 5800 KJ, ami nyugalomban a szervek működéséhez kell. Könnyű testi munka esetén 11000 KJ-ra van szükség. A nagymértékben csökkentett kalória vagy az étkezések kihagyása lassítja az alapanyagcserét. Fogyás közben a szervezet először a raktárakból alakítja vissza a működéséhez szüksége energiát, ezzel érhető el a súlyvesztés. Az elért súly után az étkezés újbóli megemelése nem jár párhuzamosan a lelassult anyagcsere felgyorsulásával. Nagy kalóriamennyiséget a csökkent anyagcsere-működés nem képes elégetni, zsírraktárt képez, és megtörténik a visszahízás. Ha a diéta az életmód változtatásával jár együtt, nem tér vissza a leadott súly. Ajánlott a kalória lassú csökkentése, a napi ötszöri étkezés, és a mindennapi mozgás. A testsúly lassú egyenletes elvesztése (fél év alatt a testsúly tíz százaléka) egészséges fogyást eredményez.

Kalória

A kalória az élelmiszerek tápértékének mértékegysége. Kalóriával mérjük az élelmiszerek testben történő oxidációja, égetése után felszabaduló energiát. A tápanyagok égetése során felszabaduló hőenergia mértékegysége a kilojoule (kJ), illetve a kilokalória (kcal). 1 kalória kb. 4,2 kJ-nak felel meg.

Kalóriaegyensúly

Abban az esetben, ha csak annyi kalóriát fogyasztunk, mint amennyi a testtömegünknek, nemünknek, korunknak, testösszetételünknek, fizikai aktivitásunknak és egészségi állapotunknak megfelel, és ezt a kalóriamennyiséget fel is használjuk, akkor elmondható, hogy energiaegyensúly jellemzi a szervezetünket, vagyis a fogyasztás és a felhasználás egyensúlyban van. Az ideális testtömeg fenntartása nagyon fontos egészségünk szempontjából, mivel mind a soványság, mind az elhízás számos egészségi kockázattal jár. Amennyiben testtömegünk ideális, akkor az ételekkel és italokkal elfogyasztott energia a mindennapjaink során nagyjából azonos azzal a kalóriamennyiséggel, amit az aktivitásaink (pl. sport, munka) és testünk alapvető működése (ez az ún. alapanyagcsere) során felhasználunk.

Keményítő

bonyolultabb összetételű szénhidrátok, fehér, porszerű anyag, ami a burgonyában, kukoricában búzában és egyéb magvakban található. A szervezetben egyszerűbb szénhidrátokra, cukrokra bomlik. A keményítő gyorsan képes energiát adni, és zsírrá alakítható át.

Kollagén

A kollagén szó görög eredetű, ragasztót jelent. Az állatvilág egyik legáltalánosabb fehérjéje. Fontos szerepet játszik a sejtek közötti tér, az extracelluláris mátrix felépítésében, a csontok rugalmasságában, a porcszövet felépítésében. Strukturális fehérje, mely vízben gyakorlatilag oldhatatlan, azonban savakkal és lúggal oldható. Olyan anyagot biztosít a testnek, amelynek hatására az ízületi porcok megújulnak, valamint javítja a mozgást is. A csontok és a porcok jelentős részét rugalmas fehérjék alkotják, melyek nélkül azok már egy egyszerű ütéstől is szilánkokra törnének. Az ilyen fehérjékből álló zselatin segítséget jelent az ízületi panaszok estén.

Koffein

Erős serkentő, amely a teljesítmény javítására és az energia növelésére szolgál. Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetően lényeges összetevője számos zsírégetőnek is, melyek neki köszönhetően növelik az energiafelhasználást és jobb teljesítményhez vezetnek. Azonkívül, hogy elősegíti a zsírégetést, növeli a teljesítményt, erősíti a koncentrációt, és jótékony hatással van az anyagcserére. Az energiahatásait különösen a sportolók fogják értékelni, akik diétáznak vagy szálkásító fázisban vannak, amely nagy energiakiadással jár.

Kreatin

Szerves sav, amely jelen van az emberi szervezetben, energiával látja el az izmokat, ezáltal növeli az izomtömeget, az izmok teljesítményét és erejét. A kreatin egy aminosav, amely argininből, glicinből és metioninból áll. Természetesen módon jön létre a szervezetben, amely naponta 1-2 grammot termel belőle. A legismertebb kreatinforma a kreatin-monohidrát, amely a leghatékonyabb kreatintípusnak számít, a testsúly, ill. az izomtömeg növelésére használják. Ideális a vegetáriánusoknak, mivel nem esznek húst, és pont ezért nekik kevesebb kreatin van a szervezetükben.

Low-carb-diéta

Alacsony szénhidrátbevitelen alapuló diéta, amelynek során arra kell törekedned, hogy étrended minél kevesebb és csakis minőségi, összetett szénhidrátot tartalmazzon, melynek forrása elsősorban gyümölcs, zöldség, kisebb mennyiségben teljes kiőrlésű pékáru lehet. Emellett az is fontos, hogy elegendő fehérjét fogyassz. A minőségi, alacsony zsírtartalmú húsételek, tejtermékek, olajos magok és hüvelyesek adják a low-carb-diéta étrendjének alappilléreit, mert hosszú időre eltelítenek, biztosítják az anyagcseréhez nélkülözhetetlen szerves anyagokat, továbbá az izomépítésért is felelnek. A low-carb-diéta megalkotói szerint teljes és tartós fogyást csak úgy érhetsz el egészségkárosodás nélkül, ha fokozatosan, az étrended átalakításával és rendszeres mozgással kezded el leadni a felesleges kilókat.

Low-fat-diéta

A zsírbevitel korlátozásán alapuló diéta. Az ún. zsírszegény diéták a legelterjedtebbek a világon. Két formában terjedtek el, a csak zsírszegény illetve az energia- és zsírszegény diéták formájában. A kettő közül mindenképpen az utóbbi az észszerűbb, hiszen itt az energia- és a zsírbevitel egyidejűleg alacsonyabb. Ezt javasolja az Amerikai Szív Egyesület is a 2000. évi irányelveiben, melyet 2005-ben tovább szigorítottak úgy, hogy a telített zsírok fogyasztását 7 százalék alá, a koleszterinbevitelt napi 250 milligramm alá, és az összes zsírfogyasztást 30 százalék alá kell csökkenteni.

L-karnitin

A leghatékonyabb természetes zsírégetők közé tartozik, amely ezenkívül növeli a kitartást, energiát biztosít, és regenerálja az izomzatot. Az L-karnitin további előnye, hogy megakadályozza a tejsav kialakulását, és ezzel mérsékeli az izomlázat és a fáradtságot, a szív- és érrendszer, a regeneráció és a szervezet általános teljesítménye számára is fontos. Az étrend-kiegészítő használata az edzés alatt a leghatásosabb, ami csak megtöbbszörözi a hatásait, elősegíti a zsírégetést, és csökkenti az étvágyat. Este is fogyasztható, mivel nem serkentőről van szó. Az L-karnitin abban is segít, ha izomtömeg-növelésről van szó.

Maximális erő

Az az izomerő, amelyet az izomzat egy adott edzettségi szinten, maximális számú működési egység egy időben történő aktiválódása révén tud kifejteni. Tehát a maximális erő az a legnagyobb súly, amellyel meg tudjuk csinálni az adott gyakorlatot. A maximális erőkifejtés ennek megfelelően nem tarthat hosszú ideig.

ORAC (Oxygen Radical Absorbance Capacity)

Az ORAC egy nemzetközileg elfogadott szabványrendszer az élelmiszerek antioxidáns-kapacitásának mérésére. Jelentése oxigéngyök-elnyelő képesség, ami az adott élelmiszer szabadgyök-fogó/elnyelő képességét jelöli. Minél magasabb az ORAC-érték, annál erősebb szabadgyök-fogó az adott gyümölcs, növény, vitamin, ásványi anyag. Az ásványi anyag önmagában nem antioxidáns, de szükséges néhány antioxidáns vegyület termelődéséhez, ilyen a szelén. Néhány közismert antioxidáns: C-vitamin, E-vitamin, lutein, likopin, karotinoidok, Q10.

Rostok

A legösszetettebb szénhidrátfélék, segítik az emésztést és tisztítják az emésztőrendszert. Az emésztőenzimek részben vagy egészben érintetlenül hagyják a rostokat a tápcsatornában. A gyümölcsökben, friss zöldség- és főzelékfélékben található oldékony rost felszívja a vizet, megduzzad, és sűrű zselés anyaggá alakul. A duzzadt rostok egyes tápanyagokat (például glükóz) megkötnek, ezáltal azok csak fokozatosan, lassabban szívódnak fel. Ez a massza keveredik az emészthetetlen táplálékkal, majd a vékonybélen keresztülhalad. A megkötött anyagok között ott szerepel a koleszterin és az epesav is, ezáltal kevesebb koleszterin szívódik vissza, aminek következtében alacsonyabb lesz a vér koleszterinszintje. Azok, akik nem fogyasztanak megfelelő mennyiségű rostot, székrekedésben szenvedhetnek. A rostok fogyasztása mellett a folyadékpótlásra is ügyelni kell, különben előnyös hatásuk nem érvényesül, sőt kellő mennyiségű folyadék híján maguk okozhatnak székrekedést.

Szabadgyökök

Nagy reakcióképességű, rövid életű molekulák, amik képesek a szervezet bármely anyagában kárt tenni. Romboló hatásukat azzal fejtik ki, hogy behatolnak a sejt legkényesebb részeibe, hogy onnan elektronokat vonjanak ki, azaz oxidálnak. A kémiai szabadgyökök fontos szerepet játszanak az öregedés folyamatában, a szervezet kollagén kötőszöveti rostjainak károsításában, a bőr ráncosodásában, víztartalmának csökkenésében. Stresszhelyzetben a kiserek keringésének beszűkülése olyan oxigénhiányt idéz elő, mely kémiai szabad gyökök felszabadulását eredményezi, ezért is rendkívül káros állandó stresszes élethelyzetben élni. Egyes vitaminok fontos szerepet játszanak a kémiai szabad gyökök elleni védekezésben. Az E-vitamin például a sejtplazmában, a vérben és a sejthártyák felszínén is kifejti hatását. Védekezés közben maga is gyenge szabad gyökké válik, de a C-vitamin azonnal újraépíti az E-vitamin molekuláját.

Szálkásítás

A szálkásítás lényege, hogy a zsírt adjuk le és nem az izmokat. Ez azt jelenti, hogy szálkásító/fogyókúrás/(fehérje)diétás étrendre kell áttérned, vagyis növelned kell a leadott, és csökkentened a bevitt kalóriákat, miközben a fehérjebeviteledet megemeled. A fehérjebeviteled testsúlykilogrammonként 2-3 grammra kellene emelned, a szénhidrátbeviteled testsúlykilogrammonként 2-2,5 grammra csökkentened, a zsírbeviteled testsúlykilogrammonként 0,25-0,3 grammra csökkentened, azaz kevés szénhidrátot kellene fogyasztanod – abból is inkább a barna rizst, zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonaféléket –, viszont sok sovány húst és tejterméket, halat és tojást.

Táplálékkiegészítő

Olyan készítmény, ami elősegíti az izmok épülését, a fogyást, az erő növekedését, az izmok regenerációját. A kiegészítők közé tartoznak a vitaminok, ásványi anyagok, rostok, zsírsavak, aminosavak. Jelenleg több mint 50 000 étrend-kiegészítő érhető el. A legelterjedtebb a multivitamin fogyasztása. Rendeltetésszerű használata pótolja az alapvető tápanyagokat. A táplálékkiegészítők nem tudják teljes mértékben kivédeni a dohányzás, a mozgásszegény életmód és a helytelen szokások következményeit. Túlzott fogyasztásuk többféle kárt is okozhat. Az antioxidánsok segítenek a mérgező anyagok okozta sejt- és szöveti károsodások megakadályozásában.

Testzsírszázalék

A testzsírszázalék specifikus módon azt mutatja meg, hogy mekkora a test valós zsírtartalma a zsírtalan izomtömeg, a szervek és az egyéb, nem zsírszövetek mennyiségéhez képest. Azonban ez csak egy szám, és fontos kiemelni, hogy férfiak és nők, sőt akár tinédzserek esetében sem lehet mindössze erre az egy adatra építkezni. A testzsírszázalékot úgy számolják, hogy a teljes zsírtömeget elosztják a teljes test tömegével. A testzsír esszenciális testzsírokat is tartalmaz, melyek nélkülözhetetlenek az élethez. Az egészséges testzsírszázalék nők esetében sosem kellene hogy 10% alá csökkenjen. A férfiak ezzel szemben képesek a testzsírszázalékukat egészen 4%-ig csökkenteni az egészségük veszélyeztetése nélkül.

Vércukor

Az emésztés folyamán az összes emészthető szénhidrátféle a rostok kivételével egyszerű cukorrá bomlik. Azért hívják vércukornak, mert a véráramon keresztül jut el a sejtekhez. A szervezet a szénhidrátokon kívül más anyagokból, főként zsírból is képes a vércukor előállítására. Magas szénhidráttartalmú táplálék elfogyasztása után a vércukorszint egészségeseknél is gyorsan emelkedik, de hamar visszatér a normális értékre. A vércukorszint tartós emelkedése (hiperglikémia) leggyakrabban cukorbetegség esetén fordul elő.

Vitamin

Nélkülözhetetlen a szervezet megfelelő működéséhez és az immunrendszer támogatásához. A vitaminhiány komoly megbetegedéseket okozhat. A túlzott mennyiségű vitamin (hipervitaminózis) sem előnyös a szervezetnek, de ennek az állapotnak az elérése szinte lehetetlen. A vitaminokat két alapcsoportra oszthatjuk. Vannak zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K), melyeknél előfordulhat az említett hipervitaminózis, mivel nem választódnak ki a vizelettel együtt. A másik csoport a vízben oldódó vitaminok (B, C). Ennél a csoportnál szinte lehetetlen a túladagolás, mivel a testből nagyon gyorsan kimosódnak.

Zsír

A zsír szilárd vagy folyékony, általában szagtalan, íztelen, sikamlós anyag. Növényekben és állati szövetekben található. A zsírok hosszan tartó, magas minőségű energiaforrást biztosítanak. A zsírok a legtöbb életforma számára nélkülözhetetlen anyagok, a szervezet strukturális felépítésében és anyagcseréjében egyaránt szerepet játszanak. Vízoldhatatlanságuk miatt a szervezet ezeket fehérjékkel vagy más néven proteinekkel alkotott vegyületcsoportok, lipoproteinek formájában szállítja. A lipoproteinek lipidekből és fehérjékből álló „cseppecskék”. A zsírok a vérből elsősorban a májba, majd a zsírszövetekbe, izomszövetekbe (neutrális zsírok) épülnek be.

Hírlevél

Sikeres feliratkozás!
Keress minket!
Facebook YouTube